Az Egységes Euró Fizetési Övezet, azaz a Single Euro Payments Area (SEPA) víziójának megvalósítása rendkívüli kihívást jelent az elkövetkező években a gazdasági élet minden szereplője, de különösen a pénzintézetek számára. 2008. áprilisában a hazai pénzforgalomban legnagyobb részesedést képviselő 11 bank (rendes tagok), a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank (támogató tagok) alapításával létrejött a Magyar SEPA Egyesület, melyhez további 5 pénzintézet, valamint további támogató tagként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Miniszterelnöki Hivatal is csatlakozott.
Az Egyesület legfőbb célja a SEPA fizetési módok fejlesztésének és magyarországi bevezetésének támogatása. A szervezet meghatározza azt az ütemet és módot, amely szerint a SEPA fizetési módok, eljárások és infrastruktúra felváltják a korábbi, azonos funkciójú nemzeti eszköztárat. Tagjai olyan közös alapelvek és szabályok kialakításán dolgoznak, amelyek a SEPA-t alkotó fizetési módok fejlesztését szolgálják, figyelembe véve a magyar pénzforgalmi rendszer sajátosságait. A szervezet a SEPA követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos technikai átállás egyeztetésének színtere is.
Az Egyesülethez bármely szervezet csatlakozhat, amely fontosnak tartja, hogy a SEPA instrumentumok magyarországi bevezetésében, valamint elterjesztésében szerepet vállaljon, és ezzel kapcsolatos véleményt fogalmazzon meg. A csatlakozás feltétele a Magyar SEPA Egyesület Alapszabálya, valamint a Magyarország Nemzeti SEPA Tervében vállalt célkitűzések elfogadása, ennek végrehajtásában való aktív közreműködés, valamint a tagsággal járó éves díjfizetési kötelezettség teljesítése. A Magyar SEPA Egyesület a fontos feladatának tekinti a SEPA fizetési módokkal kapcsolatos kommunikáció megszervezését, a gazdasági élet szereplőinek folyamatos tájékoztatását, és az egyes SEPA fizetési módokhoz, szabványokhoz, elszámolási rendszerekhez csatlakozni kívánóknak nyújtandó jogi segítségnyújtást. Az Egyesület nemzetközi kapcsolatot tart fenn az EPC-vel (European Payments Council), és annak szerveivel, munkacsoportjaival, valamint más nemzeti SEPA szervezetekkel.
Mivel a SEPA jelenleg önszabályzó folyamat, ezért az átállásban résztvevők érdeke, hogy a folyamat legfőbb alkotói, a pénzforgalmi szolgáltatók, minél nagyobb számban képviseltessék magukat a szervezetben. A folyamat sikerét nagyban meghatározza az is, hogy a szolgáltatás használóinak képviselői (vállalkozói és fogyasztói érdekképviseleteket, legnagyobb szolgáltató vállalatok) és az érintett állami szereplők (szabályozó hatóságok, Felügyelet, Államkincstár) is bekapcsolódjanak szervezet munkájába, hogy az őket érintő kérdésekben akár a szervezet tagjaként, akár megfigyelőként döntési szerephez jussanak.